Szepes Mária
Szi-rom
Felhők gyülekeznek, eltakarják a napot.
Vége a jónak, a boldogság halott.
Elered az eső, hangosan süvít a szél.
Szörnyű az idő, a kis virág reszket, s fél.
Mennydörgés… morajlás fut végig az égbolton,
Vigasztalhatatlan a kis virág, szomorkodik folyton.
Az eget hatalmas villám hasítja ketté,
A kis virág zokog, nincs, ki megmentené.
Lassan csitul a vihar, kitisztul az égbolt,
Béke honol a mezőn, amilyen már rég volt.
Szikrázik a nap, feledteti a vihar pusztítását,
De retteg a kis virág, felhőket vél a tiszta égen át.
Légzés
Belégzés...
Szívdobbanás.
Közben mosolygás.
Elfojtott kiáltás.
Mégis zengő kacagás.
Gyűlölet fellobbanása.
Boldogság enyhe szikrája.
Ezer átok szórása.
A türelem egy csodája.
Kilégzés...
A szerelem...
Vörös rózsa az arcodon,
Huncut mosoly az ajkadon,
Fényes csillag a szemedben,
Apró remegés a lelkedben.